 Jövőjén, csüngő, perspektívában gondolkodó,
tervező lény az ember: „homo concipiens”. Embervoltunk lényege a jövőre
irányultság: depresszióba zuhan, aki – mint Madách írja – „nem lát
célt, nem érez akadályt”. A Vörösmarty-féle „jó mulatság, férfimunka” a
tervvel, tervezéssel kezdődik,s aki nem tanulja meg gyerekkorban, hogy
emberi tevékenységünk újabb és újabb tervek szüntelen megformálásában
és megvalósításában ragadható meg, az sosem lesz képes teljes értékű
életet élni. Ezért tartjuk a stratégiakészítés, tervezés,
jövőkonstruálás képességét olyan kompetenciának, amelynek ott a helye
az iskola munkában.
S1 Célelvűség
A reálisan kitűzhető, elérhető célok sokszor nem vonzóak. A befektetés
és megtérülés arányai rosszak. Rövid távú célokta tűznek csak ki.
Sokszor a kriminális szférába vezető úttól várnak gyors eredményt. A
Waldorf-iskolák utolsó évfolyamainak munka-pedagógiája,
szakmagyakorlatai vonzóbb színben tüntethetik fel magát a kétkezi
munkát, ami sok diákra vár.
Waldorf-pedagógia Rudolf Steiner írásai alapján
KÉRDÉS: Milyen ritmussal térhetünk vissza évfolyamról évfolyamra
ugyanazon méréshez? Mennyiben segíti a célelvűség erősödését az
előrelépéssel való közvetlen szembesülés?
S2 Reális perspektívák
Konzumtársadalomban hamis gyógyír és újabb "betegségek" forrása a
vásárlás. Többek közt a Bridget Jones-regények is mutatják a
fogyasztásból merített önvigasztalást. Valójába olaj a tűzre minden
értelemben, s beteges tünet. Éppen a sérült családok gyerekeinél
látszik a "compulsive buying", megrögzött vásárlás hajlama. Nem csak az
anyagi javak nyújtanak perspektívát.
A. Rindfleish, J.E. Burroughs és F. Denton, 1997
KÉRDÉS: A tananyag mely pontjain hívható fel a figyelem a „tárgy
helyett tevékenység” szemlélet felszabadító, függetlenítő erejére?
S3 Korlátok és szabad mozgástér felismerése
Az aspirációs rés a média és a nagyvállalatok terjedése miatt óriásira
tágult. A történelmi korokban az ember csak hozzá hasonló helyzetűek
életminőségét szemlélhette. Egy szobával több, néhány ruhával több,
egy-egy fogatnyi különbség frusztrálta, motiválta. Ma a média a
leggazdagabb országok legfelsőbb rétegeivel szembesíti a befogadót. A
nagyvállalatok menedzsereinek fizetése ötvenszerese is lehet az
ugyanott dolgozó alkalmazotténak.
Juliet Schor tanulmányai az "aspiration gap" témakörben
KÉRDÉS: Hogyan szemléltethető helyzetértékelési dimenzióként a másik
véglet? Miként tudatosítható, hogy Közép-Európában a szegények is a
világ gazdagjai közé tartoznak?
S4 Kockázatvállalás
A fogyasztói társadalomra egyre jellemzőbb az új definíció: kockázati
társadalom. Az emelkedhet, aki kockáztat, befektet, nálunk ez sokszor a
kriminális határát súroló cselekvés a törvények kijátszásával. Nehéz
megtalálni a vállalható kockázat megfelelő mértékét. Elbukik, aki
semmit sem kopckáztat. Az is kudarcra ítélt, aki túl sokat kockáztat.
Tanulni kell a kockázatszámítást a mindennapi életben, intuíciót és
elemzést egybekapcsolva
Daniel Kahnemann, Princeton University
KÉRDÉS: Léteznek-e olyan – tantárgyi értéket is képviselő – játékok,
amelyek révén gyakoroltatható, fejleszthető a kockázatvállalás,
kockázatértékelés emberi magatartásformája?
S5 Rugalmasság, alkalmazkodás a változásokhoz
Nondirektív oktatási-nevelési technika: a pedagógus nem adja meg a
megoldás útját, hanem a tanulónak magának kell ezt megtalálnia, s a
nevelő csak visszatükrözi helyes vagy zsákutcás irányait. Vannak
játékautók, melyek magukat irányítják az újabb és újabb ütközések
nyomán jobbra-balra, le-föl korrigálva irányukat. Ezt a szüntelen
korrekciót szükséges készséggé fejleszteni.
Rogers-módszerű iskolák
KÉRDÉS: Hol adnak módot az egyes tantárgyak tevékenységei a nem
irányított munkára? Hogyan tehető rutinná a kudarckezelés, a gyors
korrigálás gyakorlata?
S6 Ciklikus életritmus, képesség a rekreációra
Az élet szakaszolása és ciklikus ismétlődése létszükséglet az ember
számára. Az ünnepek egy része korszakok lezárulását jelzi: összegzés,
továbbgondolás alkalma. Más részük az ismétlődő periódusok határköve.
Mindkettő arra jó, hogy megtörje a tagolatlan idő monotonitását.
Tanulni kell a pihenést, a megállást, a hatékony rekreációt. Nem
véletlen, hogy a 6+1 napos ritmus kultúrától függetlenül van jelen
minden civilizációban, holott csak áttételesen kötődik természeti
jelenséghez.
Wolfhart Pannenberg: Hagyomány és forradalom.
KÉRDÉS: Részévé tehető-e az iskolai munkának a pihenés? Modellezhető-e
a tanári munkában a kívánatos életmód? Beépítendők-e pihenőórák a
felnőttként kialakítandó gyakorlat mintájaként?
S7 A megküzdés (coping) képessége
Matematikai, szövegértési feladatok elégtelen megoldásának oka sokszor
az enerváltság, energiaszegény tanulói magatartás. Az első akadályoknál
feladja a küzdelmet. Nem tesz erőfeszítést, nem viszi végig a
nyomozást, a detektívmunkát. Összeroppan a kijelölt táv első negyedénél
vagy harmadánál. A "struggle for life" nem csak riválisok vetélkedése
lehet, hanem a feladatokkal való megküzdés, harc is.
Ifjúság 2000 kutatás - Havasi Bertalan - Európai Utas, 2001
KÉRDÉS: Gyakoribbá tehetők-e a „hosszúfeladatok” a folyton új
kihívásokat sorakoztató, heterogén faladatsorok mellett? Hogyan
erősíthető a „vidd végig!”, „ne add fel!”, „tarts ki!” attitüd?
S8 A mentális önvédelem tényezői (protective factors)
Mindenkit érnek csapások, szüntelenül ilyenek zúdulnak ránk, kisebbek
és nagyobbak. Ahogyan a biológiai szervezet képes vagy nem képes
elhárítani ugyanazt a vírustámadást, ugyanúgy a lelki immunizáltság is
személyenként változó hatékonyságú. Fejleszthető a kudarcok,
csalódások, reménytelen helyzetek hatásainak kivédése. Csökkenteni kell
a konformizmust, mert az kioltja az önvédelem tényezőit.
Stanley Milgram engedelmesség-vizsgálatai
KÉRDÉS: Szükségszerű-e, hogy az iskola konformizmusra nevel, s
legerősebben az alkalmazkodást, beolvadást értékeli? Lehetséges-e ebben
az alaphelyzetben ellentétes irányú részprogramok elhelyezése?
|
| |
|
