Tanárakadémia.hu - Stratégia

Jövőjén, csüngő, perspektívában gondolkodó, tervező lény az ember: „homo concipiens”. Embervoltunk lényege a jövőre irányultság: depresszióba zuhan, aki – mint Madách írja – „nem lát célt, nem érez akadályt”. A Vörösmarty-féle „jó mulatság, férfimunka” a tervvel, tervezéssel kezdődik,s aki nem tanulja meg gyerekkorban, hogy emberi tevékenységünk újabb és újabb tervek szüntelen megformálásában és megvalósításában ragadható meg, az sosem lesz képes teljes értékű életet élni. Ezért tartjuk a stratégiakészítés, tervezés, jövőkonstruálás képességét olyan kompetenciának, amelynek ott a helye az iskola munkában.

S1 Célelvűség
A reálisan kitűzhető, elérhető célok sokszor nem vonzóak. A befektetés és megtérülés arányai rosszak. Rövid távú célokta tűznek csak ki. Sokszor a kriminális szférába vezető úttól várnak gyors eredményt. A Waldorf-iskolák utolsó évfolyamainak munka-pedagógiája, szakmagyakorlatai vonzóbb színben tüntethetik fel magát a kétkezi munkát, ami sok diákra vár.
Waldorf-pedagógia Rudolf Steiner írásai alapján

KÉRDÉS: Milyen ritmussal térhetünk vissza évfolyamról évfolyamra ugyanazon méréshez? Mennyiben segíti a célelvűség erősödését az előrelépéssel való közvetlen szembesülés?

S2 Reális perspektívák
Konzumtársadalomban hamis gyógyír és újabb "betegségek" forrása a vásárlás. Többek közt a Bridget Jones-regények is mutatják a fogyasztásból merített önvigasztalást. Valójába olaj a tűzre minden értelemben, s beteges tünet. Éppen a sérült családok gyerekeinél látszik a "compulsive buying", megrögzött vásárlás hajlama. Nem csak az anyagi javak nyújtanak perspektívát.
A. Rindfleish, J.E. Burroughs és F. Denton, 1997

KÉRDÉS: A tananyag mely pontjain hívható fel a figyelem a „tárgy helyett tevékenység” szemlélet felszabadító, függetlenítő erejére?

S3 Korlátok és szabad mozgástér felismerése
Az aspirációs rés a média és a nagyvállalatok terjedése miatt óriásira tágult. A történelmi korokban az ember csak hozzá hasonló helyzetűek életminőségét szemlélhette. Egy szobával több, néhány ruhával több, egy-egy fogatnyi különbség frusztrálta, motiválta. Ma a média a leggazdagabb országok legfelsőbb rétegeivel szembesíti a befogadót. A nagyvállalatok menedzsereinek fizetése ötvenszerese is lehet az ugyanott dolgozó alkalmazotténak.
Juliet Schor tanulmányai az "aspiration gap" témakörben

KÉRDÉS: Hogyan szemléltethető helyzetértékelési dimenzióként a másik véglet? Miként tudatosítható, hogy Közép-Európában a szegények is a világ gazdagjai közé tartoznak?

S4 Kockázatvállalás
A fogyasztói társadalomra egyre jellemzőbb az új definíció: kockázati társadalom. Az emelkedhet, aki kockáztat, befektet, nálunk ez sokszor a kriminális határát súroló cselekvés a törvények kijátszásával. Nehéz megtalálni a vállalható kockázat megfelelő mértékét. Elbukik, aki semmit sem kopckáztat. Az is kudarcra ítélt, aki túl sokat kockáztat. Tanulni kell a kockázatszámítást a mindennapi életben, intuíciót és elemzést egybekapcsolva
Daniel Kahnemann, Princeton University

KÉRDÉS: Léteznek-e olyan – tantárgyi értéket is képviselő – játékok, amelyek révén gyakoroltatható, fejleszthető a kockázatvállalás, kockázatértékelés emberi magatartásformája?

S5 Rugalmasság, alkalmazkodás a változásokhoz
Nondirektív oktatási-nevelési technika: a pedagógus nem adja meg a megoldás útját, hanem a tanulónak magának kell ezt megtalálnia, s a nevelő csak visszatükrözi helyes vagy zsákutcás irányait. Vannak játékautók, melyek magukat irányítják az újabb és újabb ütközések nyomán jobbra-balra, le-föl korrigálva irányukat. Ezt a szüntelen korrekciót szükséges készséggé fejleszteni.
Rogers-módszerű iskolák

KÉRDÉS: Hol adnak módot az egyes tantárgyak tevékenységei a nem irányított munkára? Hogyan tehető rutinná a kudarckezelés, a gyors korrigálás gyakorlata?

S6 Ciklikus életritmus, képesség a rekreációra
Az élet szakaszolása és ciklikus ismétlődése létszükséglet az ember számára. Az ünnepek egy része korszakok lezárulását jelzi: összegzés, továbbgondolás alkalma. Más részük az ismétlődő periódusok határköve. Mindkettő arra jó, hogy megtörje a tagolatlan idő monotonitását. Tanulni kell a pihenést, a megállást, a hatékony rekreációt. Nem véletlen, hogy a 6+1 napos ritmus kultúrától függetlenül van jelen minden civilizációban, holott csak áttételesen kötődik természeti jelenséghez.
Wolfhart Pannenberg: Hagyomány és forradalom.

KÉRDÉS: Részévé tehető-e az iskolai munkának a pihenés? Modellezhető-e a tanári munkában a kívánatos életmód? Beépítendők-e pihenőórák a felnőttként kialakítandó gyakorlat mintájaként?

S7 A megküzdés (coping) képessége
Matematikai, szövegértési feladatok elégtelen megoldásának oka sokszor az enerváltság, energiaszegény tanulói magatartás. Az első akadályoknál feladja a küzdelmet. Nem tesz erőfeszítést, nem viszi végig a nyomozást, a detektívmunkát. Összeroppan a kijelölt táv első negyedénél vagy harmadánál. A "struggle for life" nem csak riválisok vetélkedése lehet, hanem a feladatokkal való megküzdés, harc is.
Ifjúság 2000 kutatás - Havasi Bertalan - Európai Utas, 2001

KÉRDÉS: Gyakoribbá tehetők-e a „hosszúfeladatok” a folyton új kihívásokat sorakoztató, heterogén faladatsorok mellett? Hogyan erősíthető a „vidd végig!”, „ne add fel!”, „tarts ki!” attitüd?

S8 A mentális önvédelem tényezői (protective factors)
Mindenkit érnek csapások, szüntelenül ilyenek zúdulnak ránk, kisebbek és nagyobbak. Ahogyan a biológiai szervezet képes vagy nem képes elhárítani ugyanazt a vírustámadást, ugyanúgy a lelki immunizáltság is személyenként változó hatékonyságú. Fejleszthető a kudarcok, csalódások, reménytelen helyzetek hatásainak kivédése. Csökkenteni kell a konformizmust, mert az kioltja az önvédelem tényezőit.
Stanley Milgram engedelmesség-vizsgálatai

KÉRDÉS: Szükségszerű-e, hogy az iskola konformizmusra nevel, s legerősebben az alkalmazkodást, beolvadást értékeli? Lehetséges-e ebben az alaphelyzetben ellentétes irányú részprogramok elhelyezése?